Gyors szerelés műanyag vízcsövekkel
Manapság már kevesen használnak acél vízvezetékcsöveket, a vörösrézcsövek megnyerték a csatát. Vagy mégsem? Bár egyre többen erre esküdnek, ám a műanyagcsövek térhódítása is egyre jelentősebb. A rézcsövek előnyei közismertek, könnyű a megmunkálásuk, alakításuk, előnyösek a méreteik, s a hozzávaló csőkötő idomok minden igényt kielégítenek. Akinek azonban nincsen az összeforrasztásukhoz gázforrasztója, az vagy talpal a speciális, forrasztás nélküli réz fittingek után, vagy más, pl. a műanyag csövekből kiépíthető rendszer felé orientálódik. A jól informáltak szerint ehhez szinte csak egy fűrész, villáskulcsok és egy maréknyi menetes fitting szükséges, és máris szerelhetjük az új vezetéket. Erre magunk is kíváncsiak voltunk, ezért kipróbáltuk a rendszert, s tapasztalatainkról szólnak az alábbiak.
Több hasonló rendszer is létezik, (pl. Unipipe, Geberit Mepla), mi Tiemme gyártmányú fittingeket és Laser Multi Dalpex műanyagcsövet használtunk fel egy új csővezeték szakasz kiépítéséhez. E rendszer fittingjeinek a szereléséhez ugyanis semmiféle speciális szerszámra nincs szükség, ami különösen a kis volumenű szerelési munkák esetén nagyon előnyös.
A szükséges anyagok

Szerelésükhöz különleges csőkötő idomok szükségesek, amelyeket vagy speciális készülékkel préselnek rá a csődarabokra, vagy hollandi-anya meghúzásával egy ferdén felréselt gyűrű szorít a fitting két gumi tömítő gyűrűvel ellátott szárára. Számunkra - s a hasonló munkákra maguk vállalkozóknak is - ez utóbbi megoldás az ideális, mivel csupán villáskulcs szükséges a szereléshez (2).
A fittingek speciális, mélyített pereme alján levő tömítésre fekszik fel a csővezeték vége, melyet az anya meghúzásával a felréselt, lecsapott élű szorítógyűrű présel a fitting peremének aljára. Közben az anya és a présgyűrű a cső palástját is a csatlakozó nyakára szorítja, melyen két tömítőgyűrű nyomásálló csatlakoztatást biztosít (3). A kötések oldhatóak, így a vezetékszakaszokat gyorsan lehet kiépíteni. Ám a csövek megfelelő hosszúságúra szabásakor mindenkor figyelembe kell venni az idomok peremébe illeszkedő részeket is. A 1/2"-os fittingeknél ez esetünkben 4-4 mm ráhagyást jelentett. Nagyobb méretű csöveknél ez változik.
Le a régit, fel az újat
Először is csatlakozási problémánk adódott az új sarokcsapnál. Ide ugyanis hiányzott egy menetes hüvely, amelyhez az első T-elágazó csőkötő elemet csatlakoztathattuk (4). Tömítésként teflon szalagot használtunk, s amint behajtottuk a hüvelybe, rájöttünk, hogy alaposan át kell

A felszálló ág függőlegesen futott tovább, ám a csaphoz vezető melegvíz vezeték pontos helye - az új vízmelegítő ugyanis még nem volt a helyén - nyitott kérdés volt. A csaptól felfelé vezető vezeték fittingjeit szorosra húztuk, majd egy könyökidomba bő ráhagyással levágott műanyagcsöveket szorítottunk. A falhoz illesztve először a bojler felőli ág pontos hosszát határoztuk meg, s levágása után a helyére erősítettük, majd a másik cső hosszát is meghatároztuk, s méretre vágása után ezt is a helyére szorítottuk. A mosógéphez vezető cső bekötése már könnyen ment. A csaptelepbe csatlakozó melegvíz vezetéket a lehető legközelebb szerettük volna a másik csőhöz közelíteni, ezt sarokidom és egy ugyancsak rövid cső közbeiktatásával sikerült megoldani.

Mivel az egész csővezetéket - a gázcsővel együtt - később egy csempével burkolt függönyfal takarja majd el, a vezetékek vonalvezetése mondhatni lényegtelen, viszont kimondottan élvezetes volt a csőhajlítgatás nélküli, gyors szerelő munka. A falon kívüli vezetékek ugyan nem esztétikusak, de a régi csöveknél sokkal elviselhetőbbek. A szerelési munka viszont gyorsan, piszok és kőművesmunka nélkül alig 5 óra alatt kényelmesen készült el, és ez volt a lényeg. A tervezett későbbi burkolási munka után pedig a fehér csöveknek majd nyomuk sem lesz.